Vírus miatt igazolatlan

Blog VBT

Mindenhol ezek a qrva vírusok… Lassan már mozdulni se tudunk tőlük. Ezek határozzák meg mindennapjainkat, ezek osztják be az időnket, s nélkülük már tervezni se lehet előre. Előre? Lassan már hátra se. Kiváltképp, ha két vírus találkozik. Na, akkor aztán nagy a baj…

***

Ismerősöm meséli alig egy órája:

– Képzeld, a lányom igazolatlan órát kapott.

– Hát azt meg hogyan? – kérdezem meglepve. – Hát online oktatás van náluk is, nem?

– Dehogynem. Csak vírusos lett a gépe. Elkezdte szépen a tanórát a többiekkel, amikor leállt a böngészője. Megjavította ugyan a hibát, de kábé 10 percig offline volt.

– Ja, hát ilyen van.

– Igen, de úgy látszik, olyan is, hogy a tanár, amikor újra csatlakozott a videókonferenciához, azzal kezdte, hogy a kislányom igazolatlant kap erre az órára.

– Ne mondj már ilyen hülyeséget! Hát ilyen nincs!

– Úgy látszik, mégis van.

– És most mit fogtok tenni?

– Semmit. Ez van. Egy igazolatlan még nem a világ. Csak azért rettenetesen felbasz ez az egész. Nem elég, hogy egész nap idehaza van a gyerek, hogy tiszta depressziós, amiért nem mehet sehova, még ez is…

– De valamit csak kéne tenni.

– Felesleges. Egy másik tanár azért adott igazolatlant valakinek az osztályból, mert óra közben elment a net. Az apja munkanélküli lett, nem tudta idejében befizetni a csekket.

***

Számomra ez a történet egyet jelez: lassan, de biztosan elértünk tűrőképességünk határaihoz. Dacára annak, hogy a kialakult helyzet korántsem a legvészesebb, s hogy például összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben vagyunk, mint mondjuk egy háború esetén. Mert, ha mondjuk, azt olvassuk valahol, hogy egy járókelő a villamos alá került, és a jármű levágta a lábát, nekünk pedig odahaza éppen benőtt a köröm a lábujjunkon, akkor bizony az a benőtt köröm sokkal jobban fáj nekünk, mint a más levágott lába.

Be kell vallanunk magunknak, hogy a kezdeti tolerancia ma már a múlté. Példának okáért mostanság nemhogy nem tapsolunk az egészségügyi dolgozóknak, megköszönve ezzel áldozatos munkájukat, hanem épp ellenkezőleg: felerősödtek azok a hangok, melyek szerint az egészségügyiek munkája túl van dimenzionálva. Hát hogyne. 16-24 órás munka, aztán némi kis alvás után majdnem hogy saját magukat váltják. Ezen pedig sem a rendkívüli juttatások, sem az emelt bérezés nem segít. Aki elfáradt, azt nem lehet pénzzel pihentetni.

És mostanra mind elfáradtunk. Ezzel a fáradtsággal várjuk a csodát: január 11-ét.

Amikor is megszűnhet néhány intézkedés. Talán kimehetünk majd este 8 után is az utcára. Talán újra kinyitnak a vendéglátóipari egységek. Talán megkezdődik a jelenléti oktatás. Talán. Talán. Talán.

***

Közben pedig itt lebeg a fejünk felett Damoklész kardjakén az az átkozott harmadik hullám. Hogy hát… esetleg… talán… pesszimális esetben…

Mi pedig széttárjuk kezünket, és beletörődve sóhajtunk.

Csakhogy egyre kevesebben. Mert a többség mostanra, megértve az intézkedések szükségességét, ám ennek ellenére úgy gondolja, hogy változtatni kell.

Változtatni kell, mielőtt az összezártság miatti emberi kapcsolataink megromlanak. Változtatni, mielőtt a szétszakítottság miatti emberi kapcsolataink megromlanak. Addig változtatni, amíg nem válik tejesen természetessé az online érintkezés, s nem szokunk le végleg a fizikai kontaktusokról.

***

Nem vagyok vírusszakértő, érdemben nem tudok nyilatkozni sem a vakcináról, sem a nyájimmunitásról, s úgy egyáltalán semmi olyanról, ami akár egy kicsit is hozzá tudna tenni az eddig tudottakhoz.

Csupán egy ember vagyok, aki elfáradt. Aki belefáradt ebbe a furcsa pszichés kórba, ami akár a covid-burnout nevet is kaphatná.

S csak remélhetem, hogy a netem kitart addig, amíg megírom és elküldöm ezt a cikket. Mert ha nem, akkor…

()VBT ()

Kiemelt kép: bhc.hu
Facebook hozzászólások

10 hozzászólás “Vírus miatt igazolatlan

  1. Tartson ki!
    Gondoljon azokra akik egy pincében ücsörögtek Budapest ostromakor. Vajon könnyebb helyzetben voltak-e?
    Pláne,hogy azt sem tudták,felmehetnek-e még egyáltalán.
    És nem hisztiztek!

  2. Ja?
    A tanarak,biztos,hogy ezt tették? Mert ebben az esetben szélsőbalos ideológiát követnek,aminek semmi szerepe nem lehet a közoktatásban.

  3. Magyarországon nincsen minden gyereknek szuper gépe. A legtöbben a papa-mama levetett, régi gépét kapják, Intel Pentium, vagy attól gyengébb procival. A gépek egy részének kamerája sincs, külön kell rászerelhető külső kamerát venni. (Ezek közt vannak persze nagyon jók is.) A Win.10 sem általános. Még sok Windows XP fut, vagy Linux rendszer ami ingyenes. A vírusítók: Avast, Bitdefender, Kaspersky, Eset, fizetős változatban jók és kevés szülő ad tizenötezret erre a célra.

  4. Ezek az érzések teljesen érthetőek, pontosan ugyanezt érzi néha talán mindenki. De sajnos a járvány léte objektív tény és csak mi tehetünk azért hogy megszabaduljunk tőle, és tartósan visszakaphassuk a régi életünket. Hiszen azt szeretnénk.
    Fogjunk össze, és támogassuk egymást ebben. Ezt a kicsit még bírjuk ki.

  5. Kedves Tamás!
    Mindig örömmel és kíváncsisággal olvaslom az írásait, nagy megelégedettséggel.
    Ez most nyafogósra sikerült! Olyan ferigeris! Nem véletlen, hogy mi idősebbek sokkal türelmesebbek vagyunk mint a fiatalok. Az igazán nagy bajok nem a bezártságnál kezdődnek! Politikailag nem szeretném ezt hosszan kifejteni.
    Üdvözlettel!
    Véleményem nem változott: szeretném Önt látni a Pesti Tv adásaiban!

  6. Se ellenzék, se Gyurcsány, se Soros.
    Nem tudnak mit kezdeni ezzel az írással a rajongók, Tamás!
    Pedig nem is rossz, olyan emberi…de attól tartok, erre itt nincs igény.

  7. Nehezen bírom elhinni hogy egy vírusos gépet valaki csak úgy, megjavít. nem kéne mindennek bedőlni.
    Ám tegyük föl hogy igaz. Forduljanak Aáry Tamáshoz az ombudsmanhoz.

  8. “Közben pedig itt lebeg a fejünk felett Damoklész kardjaként az az átkozott harmadik hullám. Hogy hát… esetleg… talán… pesszimális esetben…”
    Nos ezzel a “hullám” megnevezéssel az a bajom, hogy semmiféle kritériuma nincsen a “hullám”-nak. Az, hogy időnként több a kimutatott beteg nem biztos, hogy az “hullám”. Egyébként a “hullám” egy nagyon tág fogalom és túlságosan szubjektív, hogy mit nevezünk annak.

  9. Mivel a Digi szolgáltató nem vette fel a Pesti Tv-t a csatornái közé, mindig itt a Pesti Srácokon nézem meg az engem érdeklő adásokat, másnap.
    Nagyon kedvelem a Politikai Hobbista c. műsort. Amit viszont a Jeszi művelt a 14-ei adásban, az vérlázító! A műsor második részében mindig egy meghívott vendég szerepel kb. 25 percig. Abból 10 percet a Jeszi beszél. Ma viszont túlment minden határon! A 25 percből 23-at ő beszélt, a vendéget szóhoz sem engedte jutni.
    Azért ide írom ezt, mert a Hobbista alatt nem lehet kommentelni!
    Biztos vagyok benne, hogy VBT ilyet soha nem követne el!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük