Címke: Fidesz

HÜLYE HŐBÖRGŐK

Ugyan ki emlékszik már december 6-ára? Régen volt, talán nem is volt. Azóta sok hanuka-üdvözlet lefolyt a Dunán, Schillinget is vágtak, gyerektérdepeltetéstől is hangos volt a sajtó, s létrejött az eleddig csak elméleti fizikusok teóriáiban meglévő hidegfúzió: a Jobbik úgy összerántotta a neo-bolsi pártokat, mint citromlé a friss tejet. Pedig december 6-án, ezen az ősi, feledésbe merült napon korszakos dolog történt. Ekkor csurrantott ugyanis egy jó nagyot orr-, és szájüregeinek egyesített nedveiből pár százezer ember arcába Pörzse Sándor.

Szarházi fideszes vagy? Fel leszel koncolva!

Van nekem egy nagy problémám: hogy vajon kinek a hátán jutott be 2010-ben a Jobbik a parlamentbe. Hogy ez miért fontos? Mert esetlegesen előrevetíti azt, hogy kinek a hátán maradhat bent a számvevőszéki bírság összekalapozásával. Vona Gábor ugyanis a Facebook adatlapján, büszkén tudatta december 9-i bejegyzésében rajongóival, hogy a gyűjtés első napján 8 970 094 forint gyűlt össze. Ez az összeg 1112 ember felajánlásából állt össze, akik fejenként átlagosan mintegy nyolcezer forinttal támogatták a pártot. De vajon kik? És miért? Mert mindeközben Pörzse Sándor (Figyelem! Spoiler!) nemes egyszerűséggel lehülyézte az egykori és jelenlegi jobbikosoknak minimum a 80 százalékát. Nyilván a Párt Magyar Hangja, Mirkóczki Ádám erre azt mondaná: „December 18-a van. A Jobbik nem foglalkozik már december 6-ai dolgokkal.” Csak hát ez azért mégsem olyan, mintha azt kívánnánk taglalni, hogyan lett az egykori könnygáz-spray teszterből Heller Ágens (mocskos autocorrect) házi kedvence.

Na, de haladjunk időrendben! December 9-én tehát lezárult a gyűjtés első napja, a fent említett összeggel, melynek értelmében a párt már csupán 322 029 906 forinttal tartozott az Állami Számvevőszéknek, jobban mondva az Államkincstárnak. Mondjuk, hogy elhisszük azt, hogy ezt a közel kilencmillió forintot egy nap alatt valóban mikro-adományokból kalapozták össze. Na, de kik? Mert ha a dicső eredmény Facebook állapotát nézzük, az alatta található kommentárok bizony nem nélkülözik a radikalizmust.

„Szavazzon mindenki a fideSS nevezetű szekta és annak vezére leváltására!”

„A hüje nép, hogy gondolta, hogy cigányt választ harmadszorra is!?”

„Pénzem nincs de bármikor megyek az utcára ezeket a szarháziakat felkoncolni.”

Azt hiszem, ezekre a párttagokra és/vagy szimpatizánsokra túlzás nélkül lehet mondani, hogy ultraradikálisok. Méghozzá szélsőbalosok, hiszen a Fideszt nácizzák. Hogy miért fontos ezt kijelenteni? Mert a december 8-i, állami számvevőszéki bírság előtt két nappal Pörzse Sándor a Szomorú Hetihetesben (v.ö, Szabadfogás), miután jól lesajnálta a szerinte túl radikális és túlságosan kezelhetetlen Gaudi-Nagy Tamást, kifejezetten kínos és kellemetlen expozét engedett meg magának.

Kinek a hátán?

Az egész úgy kezdődött, mint egy átlagos puzséri „beviszlek az erdőbe, kishaver” okfejtés. A Nemzet Róbertje azon kezdett lamentálni, hogy vajon Vona Gábor Spinoza Házbeli látogatásának nem az volt-e az igazi célja, hogy a provokálható Novák Elődöt eltávolítsa a pártból, a megmaradt radikálisokkal egyetemben. Puzsér hozzáteszi: ezzel Vona megrendezhette volna a „Hosszú kések éjszakáját”. Ez az egyértelmű náci párhuzam Pörzsének cseppet se fájt. Nem kérte ki magának, nem határolódott el, hanem lelkesen (v.ö. ostobán) bólogatott, hogy, hát lehet, lehetséges. S a következőket találta mondani.

„De szerintem a Hosszú kések éjszakája, ha úgy tetszik, hogy volt ilyen, akkor ez már megvolt a Jobbikban. De figyelj ide! Elmesélek egy példát. Hogy mi volt, és mi volt számomra is a Jobbikban is az egyik legnagyobb hasba rúgás. Amikor ment ez a nagyon nagy forradalmi hevület, 2010-ben. Talán már meséltem. Az egyik legemblematikusabb figuránkat Óbudán majdnem leváltotta egy fél… fél… fogatlan kamionsofőr, mer’ ő azt mondta, hogy ha ez a srác, aki bejutott a Parlamentbe… Kvázi az ő hátán fölkapaszkodott, mer’ ez mind azt mondja ám… nekem, amikor találkozik velem, azt mondja, hogy „Az én hátamon jutottál be a Parlamentbe!”… Mind ezt mondja.”

Ezen a ponton Bogdán László, Cserdi szelektív memóriával megáldott polgármestere gyorsan „belesikkaszt” egy kérdést Pörzse monológjába, miszerint ezek azok a bizonyos radiálisok-e? Pörzse válasza a következőképpen hangzik.

„Mondjuk így, hogy radikális, de ez nem radikális. Ez hülye. Tehát ő azt mondja, hogy, hogy… „Mer’ hogy nem ment oda a Dani! És vágta pofán a Lendvai Ildikót a Parlamentben! Pedig ott ült tőle nyolc méterre! Én, én… viszont, én… ha én ott lennék, én pofán vágnám  Lendvai Ildikót!”… És akkor majdnem leváltották. Értitek? Hát ezektől a figuráktól meg kell szabadulni! Hát ezekkel nem lehet dolgozni! Ezek soha életükben nem csináltak semmit, csak hőbörögtek, azt is rosszul. Ezekkel nem lehet együtt dolgozni. És sok esetben, minden tiszteletem az Elődnek, de ezek követik az Elődöt!”

Az igazsághoz a hazugság is hozzátartozik

Többszöri nekifutásra is ugyanazt az értelmezést tudtam leszűrni ebből az igen silányra sikeredett monológból. Nevesen, hogy a gárda-alapító Pörzse Sándor mélységesen elítéli a radikalizmusnak még a legenyhébb fajtáját is. S hogy itt nem másról van szó, mint ezeknek a bizonyos vadhajtásoknak a módszeres lenyesegetéséről, illetve annak szükségességéről. Csakhogy… a volt országgyűlés képviselő így fejezi be a beszédét.

„De egyébként hadd tegyem hozzá, ezek a figurák azok, és ezt most nagyon pozitív értelemben mondom, aki hóban, fagyban, jégben viszi a szórólapot, szedi a kopogtató cédulát, satöbbi. Tehát az igazsághoz ez is hozzátartozik.”.

Szóval az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Pörzse hazudik, mert ezek szerint valóban az ő hátukon jutott be a Jobbik 2010-ben a Parlamentbe. A „hülyék” hátán. Akikkel nem lehet együtt dolgozni. Akik csak hőbörögnek. Ezek a figurák. Akiktől meg kellett szabadulni. Viszont most mégis jók valamire. Összedobni a hiányzó 331 millió forintot. És ezek a „hülyék”, akikkel nem lehet együtt dolgozni, akik csak hőbörögnek, ezek a hóban, fagyban szórólapozó figurák valóban összedobtak annyit, hogy a tartozás immáron „csak” 322 millió forint. Így, szépen, ünnepek előtt, ezek a fogatlan kamionsofőrök, ezek a nem is radikálisok, hanem csak szimplán „hülyék” mindent megtesznek, hogy le legyen váltva a „fideSS”. Hát nehogy már úgy gondolja „ez a hüje nép, hogy cigányt választ harmadszorra is!”. Akinek nincs pénze, az is segít. Csak szólni kell, és már ugrik is felkoncolni a jelenlegi kormánypártiakat. A többiek pedig anyagiakkal segítenek. Ki negyvenezerrel, ki havonta kilátásba helyezett tízezerrel, az összeg változó. Engem pedig két dolog nem hagy nyugodni. Először is, ha a Fidesz olyan rosszul kormányoz, hogyan lehetséges, hogy az embereknek pont az ünnepek előtt ilyen extra kiadásokra is van több tízezer forintjuk?

A második kérdés szintén nem bonyolult. A Jobbik 2009 óta delegálja képviselőit az Európai Parlamentbe, és 2010 óta az Országgyűlésbe. 2010 óta egészen napjainkig a Jobbik több milliárd forint állami támogatást kapott, s egyéb pártügyletei révén szintén több százmillió forintot keresett más, törvényes módokon (pl. könyvkiadás, lapkiadás, ruhaeladás, utaztatás, rendezvényszervezés, stb.). Ezt a pártot megbüntetik 331 millió forintra. És ennek a pártnak az elnöke azt mondja, hogy ekkora hatalmas összeg nem áll a rendelkezésükre.

Vajon akarnánk-e egy olyan embert miniszterelnöknek, aki hét év alatt nem tudott félretenni egy vészhelyzeti alapra?

Na, de ez van. Azóta a csalással és megtévesztéssel összekoldult pénz már 30 millió forint fölé emelkedett. Mert amíg ezek a „hülye hőbörgők” az utolsó év végi forintjaikat is képesek a pártkasszába fizetni, addig van remény, hogy a baloldali Jobbik leváltsa a „náci” Fideszt. Aztán, ha ez megtörtént, már csak az Orbán-hívők felkoncolása marad hátra. Az összesé. Mind a 2 és fél, 3 millióé. A koncolást pedig az az 1500-2000 ember fogja elvégezni, akik kint voltak  fáklyás tüntin. Mínusz a nem jobbikosok. Szóval a kormánypárt és támogatói úgy kb. 2-300 igen nagyon kemény tökű, jó magyar Zázrivecz fantól várhatják a megváltó halált. Végül pedig beköszönt a szebb jövő.         

() VBT ()

BOLOND SZÉL

„Bolond likból bolond szél fúj!” – tartja a régi népi mondás. S ha már a népi mondásoknál tartunk, térjünk is rá egy huszáros vágással a népszokásokra! Legújabb népszokásaink egyike az ádventi ombudsmanozás. Ez a szép, népiesch kezdeményezés arra hivatott, hogy segítségével „21. századi” politikusaink (by Vona Gábor) fel tudják jelenteni azokat, akik régi népszokásainkat gyakorolják, netán ápolni, továbbvinni, egyszóval ráhagyományozni kívánják az újabb generációra. E neoprimitív népszokás egyik hazai meghonosítója Szél Bernadett, aki a Luca napi kotyolást citálja törvény elé.

.

AZ ELŐZMÉNYEK

A történet nagy vonalakban a következő. Csepreg polgármestere múlt vasárnap átadta a településnek a mintegy 133 millió forintos állami támogatásból felújított Alkotmány utcát. Vlasich Krisztián független (a liberális média szerint fideszes) polgármester ünnepi beszéde után a helyi óvodások hagyományőrző műsora következett, melynek során az óvodás fiúk a Luca napi kotyolás népszokását elevenítették fel. A népszokás része, hogy a fiúk szalmára térdepelnek, majd ezt a szalmát teszi aztán a gazdasszony a tyúkok alá, hogy azok egész évben jól tojjanak. A műsor után következett az ünnepélyes átadás, amikor is a polgármester – a műsorban szereplő gyerekekkel közösen – átvágta a nemzetiszín szalagot.

A VIHAR

A szenzációhajhász liberál-média úgy kapta fel a „szegény, hidegben úttestre térdepeltetett” óvodások „ügyét”, mintha csak egy valóságos gyermekbántalmazás történt volna. Nem egy helyen megjegyezték például, hogy vasárnap hideg volt. No, ez már csak ilyen. Minden évben, amikor a Luca nap télre esik (mondjuk december 13-a környékére), olyankor bizony nem a pluszok röpködnek. S ha valaki ilyenkor a szabadban szalmára térdepel úgy nagyjából fél percig, az majdnem olyan fájdalmas, mint amikor a mínuszokban fél óráig hógolyózik, vagy a jégen csúszkálástól a nadrágja is szárazra fagy. Esetleg ahhoz a brutális abúzushoz tudnám még hasonlítani az esetet, amikor egy gyermek a nem testhőmérsékletű folyóvízben vagy tóban addig marad bent a nyári strandoláskor, amíg már lilák nem lesznek az ajkai és a körmei. Még jó, hogy ezek az óvodások oda nem fagytak a hideg szalmára! S elképzelni sem tudom, hogyan lesznek boldog, egészséges felnőttek…

SZÉL-JEGYZET

Amit pedig szintúgy nem tudok elképzelni, hogy miért gondoltam évekig képviselőinkre művelt, okos és intelligens emberekként. Merthogy Szél Bernadettre ezek a jelzők aztán nemigen aggathatóak. Vagy, ha mégis, akkor csak olyanformán, ahogyan a kínai műfenyőre rakosgatjuk fel az üvegnek tűnő hungarocell gömböket, miközben a fa alját megpakoljuk gyönyörű csomagolású, ámde belül teljesen üres, dekorációs ajándékdobozokkal. Mert Szél képviselő asszon nekem egyre inkább ilyennek tűnik. Gyönyörű, de belül semmi. S gyanúmat az LMP vezér Facebook bejegyzésével is alá tudom támasztani.

„Az ombudsmanhoz fordulok, hogy rendeljen el vizsgálatot a kampány közeledtével láthatóan szaporodó “babykissing” miatt. Teljesen áldatlan állapotok alakultak ki, elég a kormányablakok előtt énekeltetésből, a mikulásbőrbe bújt politikusokból és a szalmán térdeplős politikai performanszokból. Célom az, hogy a gyermekeket megóvjuk ezektől a visszaélésektől és az óvodákat, iskolákat is megóvjuk attól, hogy sok esetben kiszolgáltatott helyzetükkel visszaéljenek. Az LMP-frakcióban aláírásunkkal is felvállaltuk azt a civil kezdeményezést, amely elvárásként fogalmazza meg a politikusok felé, hogy ne gyermekek eszközként kezelésével próbáljanak politikai szimpátiát begyűjteni maguknak. Ez kellene, hogy az alap legyen mindenki számára — de ha nem képesek az önmérsékletre, megküzdünk érte, hogy szabályozással vegyük elejét ennek!”

Mondanám, hogy az ilyesfajta avatási műsorok időtlen idők óta a gyermekek szereplésével, szerepeltetésével zajlanak. Mondanám, de nem mondom, mert hiábavaló lenne. Ahogyan annak felvázolása is, hogy a kisgyerekek többsége örül a szereplésnek. Azt viszont elképzelni sem tudom, hogy mit szólna Szél képviselő asszony mondjuk, a nálunk, Palócországban dívó, tél végi Kiszézésre. Ilyenkor egy nőnek öltöztetett szalmabábut „énekelnek ki” a lányok a falu utcáin haladva, majd a babát meggyújtják, és a folyóba dobják. Vagy itt vannak gyermekdalaink. Ha a honanya uram bocsá’ megtudná, hogy a „Bújj, bújj, zöldág” kezdetű „gyermekdalocska” valójában nem is gyermekdal, hanem legényes, leányos évődés, és valójában a nemi aktusról szól, az nem sok jót ígérne. De hogy az irodalomból is merítsünk egy igen plasztikus példát, nyilván Szél azt sem tudja, hogy nagy poétánk, Petőfi Sándor az „Arany Lacinak” című költeményében nem ürgeöntésről regél. Hanem arról, hogy hogyan születik a gyerek.

Tagadhatatlanul vannak olyan népszokásaink, melyek jobb, hogy mára már csak papíron, néprajzi lexikonokban léteznek. Ilyen például a kakasütés. Akadtak tájegységek, ahol két karóhoz két szárnyast kötöttek ki, egy kakast és egy tyúkot. S miközben a kakast a fiúknak le kellett nyilazniuk, a lányoknak a tyúkot kellett bottal agyonütniük. Más helyütt a kakast beásták a földbe, s a legénynek egyetlen kaszasuhintással kellett levágnia az állat fejét. Valóban, az ilyesfajta népszokások jobb, ha nem vivődnek tovább. De ha már a fejlevágós résznél tartunk, nézzük, hogyan reagálnak Bernadett bejegyzésére a rajongói!

A SZÉL BERNADETT RAJONGÓI KÖR

A kommentárokat olvasva igen gyorsan körvonalazódhat bennünk egy határozott elképzelés a mai LMP szimpatizánsról. Ez a szimpatizáns nincs ugyan tisztában a magyar népszokásokkal, ugyanakkor mindenkinél fejlettebb erkölcsi érzékkel rendelkezik, s nem szégyelli kimondani, hogy az igazságért akár meg is gyilkolna néhány fideszest. De minimum véresre verné, miközben az utca kövén térdepelteti. Igen, ezeket a kommenteket régebben szélsőjobbos politikusok bejegyzései alatt olvashattuk. De amióta az erővonalak részint felcserélődtek, részint fura szado-mazo ostorrá fonódtak össze, már semmin nem csodálkozhatunk. E helyt nem is idézek a kommentárokból. Viszont lementettem néhányat a legszaftosabbak közül. Jó csemegézést! (Megjegyzés: Az említett kommentek jó része már több órája olvasható nyilvánosan, mindenki számára elérhetően. Azokra több tetszésnyilvánítás is érkezett, eltávolításukat pedig az oldal adminisztrátora nem tartotta fontosnak. Megjegyzendő még, hogy e „liberális” kommentek egyike sem von tiltást maga után, tehát ezek a beírások úgy tűnik, nem sértik a Facebook közösségi elveit.)

Szél Bernadettnek meg csak annyit: nem szégyen a magyar néphagyományban elmélyedni, s azt tanulmányozva közelebb jutni őseink kultúrájának megismeréséhez. Ez a kulturális időutazás akár addig a pontig is tarthat, amikor a település lakói túlvilági erőktől megszállt, szent és érinthetetlen emberként tisztelték és félték a falu bolondját. A bolondot, aki szájának bolond lukából rendre bolond szél tört elő.

() VBT ()

Az LMP szimpatizánsai szerint mielőbbi véres, fegyveres felkelés szükségeltetik. No comment…
Az LMP szimpatizánsai szerint mi, magyarok vagyunk az univerzum legsötétebb népe. No comment…
Az LMP szimpatizánsai szerint minden primitív gyökér szopogasson népszokást. No comment…
Az LMP szimpatizánsai szerint ez itt már Észak-Korea. No comment…
Hatecore LMP-s keménymag
Az LMP szimpatizánsai szerint mindenki rohadjon meg, aki nem úgy gondolkodik, mint ők. No comment…
Az LMP szimpatizánsai szerint ilyen világot teremtett nekünk “a mocskos fidesz”. No comment…
Az LMP szimpatizánsai szerint birka nép gyermeke szalmán térdel. No comment…
Az LMP szimpatizánsai szerint a náci módszereket alkalmazó szervezőket végig kellett volna kergetni a falun, s közben ütni őket. No comment…
Az LMP szimpatizánsai szerint ez a térdepeltetés ISIS-lefejezéshez hasonlít. No comment…

A NAGY, NÉPPÁRTI PORNÓ PROJECT

Napok óta nem tudok aludni. Mert mi van, ha a Jobbik tényleg nem tud elindulni a 2018-as választásokon? Mi van, ha nem sikerül összekalapozni ezt az irdatlan nagy összeget? Természetesen ez alatt nem szó szerinti kalapozást értek. Még akkor sem, ha a rossz nyelvek szerint egyes egri ex skinhead-ek a jobb megélhetés reményében fiatalkoruk egy részét nem cigányveréssel, hanem nyugat-európai templomok előtt térdelve, koldulással töltötték. És aki bármelyik Jobbik alelnökkel próbálja összefüggésbe hozni ezt a szóbeszédet, az szégyellje magát! Adódhatna még lehetőségként, hogy egyes gyakornoki pénzek visszaosztása után a megmaradt adókerülő összeg ne gyerektartásra menjen, hanem az Állami Számvevőszék kasszájába. Na, de ugyan, ki követne el egy ilyen alávaló törvénytelenséget? Mert aki ezt az aljas rágalmat akármelyik Jobbik alelnökkel próbálja összefüggésbe hozni, azt magam jelentem fel!

De akkor mi lehet a megoldás? Hiszen több mint 300 millió összegyűjtése mikro-adományokból nem egy fáklyásmenet. Még akkor sem, ha a Jobbik péntekre fáklyás menetet tervez a Fidesz székház elé. (Megnéztem ÁrGép-en, a 80 cm-es fáklyák nevetséges 215 forintos darabáron kaphatóak, segítségükkel már 150-200 ember is nagy tömeget tud imitálni a sötétben. Pláne, ha a maradék fáklyátlanok mobil app’ zseblámpákkal rásegítenek az összhatásra.)

Végül arra jutottam, hogy a megoldást az új alelnök, Toroczkai László személyében kell keresni! Ő egyszer már bizonyította innovatív készségét.

A GLAM BUDAPEST MELEGBÁRTÓL A KLUB64 NEMZETI SZÓRAKOZÓHELYIG

Toroczkai László annak idején, 2010-ben osztott, szorzott, kiseperte a fiókokat, feltörte a malacperselyt, és egy valóságos kis csodát varázsolt Budapest belvárosának szívébe. Kibérelte ugyanis a korábban Glam Budapest néven üzemelő, homoszexuálisok számára fenntartott klubot, majd azt nem kevés kreativitással nemzetivé varázsolta. Ily módon is megtisztítva hazánk picinyke szeletét a dekadencia mocskától. S a Glam, ahol május 7-én még Black Bitch Party-t tartottak a fiúkák, átadta helyét a Klub64-nek, ahol június 5-én már a Romantikus Erőszak dalai csendültek fel.

Jacko és Mercury helyét átvette Angyal Bandi és Savanyú Jóska

Később – sok más zenésztársammal egyetemben – én is felléptem ebben a klubban, amelynek lemezlovasa Magvasi Adrián, az Alfahír jelenlegi főszerkesztője volt. Csakhogy a Klub64-nek nem igazán ment a szekér. Úgy tűnt, nincs akkora igény a hazafiak részéről egy belvárosi szórakozóhelyre. Ám a bérleti díj ketyegett, s bizony az nem két fillér volt. Na, itt lépett be a képbe Toroczkai zsenialitása.

A MEGOLDÁS: PORNÓ

Mint tudjuk, hazánk pornó nagyhatalom. Hogy miként szereztük meg ezt a kétségtelenül kétes hírnevet, azt most ne firtassuk! A lényeg az elért eredmény. Valami ilyesmi foroghatott Toroczkai fejében is, amikor rájött, hogy a napközben üresen kongó pinceklubbal mit is lehetne kezdeni. Fogta magát, és kiadta az egész kócerájt cakompakk egy pornós brigádnak. Mondjuk jobban tette volna, ha azért a forgatások előtt leveszi, vagy legalább letakarja a nemzetiszín klub-logót, de istenem! Tévedni emberi dolog.

Fogalmam sincs, mi a hölgyek igazi pornós neve, de lehetnének akár Faith Fidelity & Courage is.

Így esett aztán, hogy a nemzeti radikális klub nemzeti radikális bőrkanapéin napközben még leszbikus honleányok pezsgőztették egymást üvegből (s nem a szájukon keresztül), este pedig ugyanezekre a kanapékra már Raffay Ernő történész, vagy Papp Lajos szívsebész ültek le, mit sem sejtve.

Nyilván ezt a fajta melléküzemágat az úgynevezett „nemzeti oldalon” (whatever) senki sem tudta. erről csak évekkel később lebbentette fel a hazugság fátylát néhány, az ügyletben illetékes személy. De akkorra a klub már rég becsődölt. Toroczkaiból időközben polgármester lett, a Jobbik cukisodni kezdett, Orbán újra nyert, Vona újra nem nyert, a migránsok bejöttek, Toroczkaiból Jobbik alelnök lett, s a 2015-2016-os pénzügyi évben… nos, akkor speciel nem tudjuk, mi történt a párt és ernyőszervezeteinek háza táján, hiszen pont ennek az időszaknak a revízióját szabotálták a derék honatyák.

Ami viszont ebből a történetből következik, az maga a megoldás! Ki kell adni a Képviselői Irodaház jobbikos irodáit pornózásra! Elit környezet, budai látkép, minden megvan ahhoz, hogy egy jó szemű rendező Oscar-díjas alkotást hozzon tető alá! Ha pedig a frakció egy kicsit merészebb, akár a Tisztelt Házba is be lehet csempészni néhány vérmes menyecskét, meg egy mini stábot! Egy POV típusú parlamenti közvetítésre ugyan ki ne lenne kíváncsi?

Addig azonban nem marad más, mint az erősen félretájékoztatott szimpatizánsoktól elvenni némi pénzecskét így, az ünnepek előtt. S imádkozni a Havas lejtők urához, Símacska Istenhez, hogy a végén mégis jöjjön össze a teljes összeg.

P.S.: Már csak egy gondolat nem hagy nyugodni. Hogy vajon Toroczkai László ott lesz-e azon a bizonyos pénteki fáklyás tüntetésen, vagy kimenti magát valami blőd kifogással, és elmegy inkább Novák Előddel sörözni a Móricz Zsigmond körtérre.

() VBT ()