Címke: Magyar Gárda

Először és utoljára

Alighogy az Echo Tévé Keménymag című műsorában szerepelni kezdtem, s alighogy néhány napja az Alfahír nevű jobbikos bulvármagazin egyik cikkét cáfoltam, máris vezető hírben foglalkozik velem a 444! nevű sajtóorgánum. Akiknek e helyt köszönöm, amiért ilyen szépen és szorgalmasan összeszedték múltam darabkáit. Jó apropót szolgáltat ez ahhoz, hogy egyszer, s mindenkorra – saját ostobaságaimat sem kihagyva a történetből – leírjak minden fontosat e tárgykörben. Írásom a 444 cikkét követi, kivéve liberális metodikában egyre unalmasabb orbánozó és mészároslőrincező részeket.

Az állítás:

A Keménymagban 4 fizetett Fidesz rajongó ül.

A tény:

Valóban kormánypártiak vagyunk, s szereplésünkért valóban kapunk pénzt. De nem négyen, hanem hatan vagyunk, kétheti váltásban.

Az állítás:

Néhány hónapja szakítottam a Jobbikkal

A tény:

2011-ben.

Az állítás:

2014-ben a Magyar Hajnal szekerét toltam.

A tény:

Valóban meg lettem híva többed magammal az alapító okirat megszövegezésére és a pártalapításra. Miután viszont a leendő elnök ismertette velünk a leendő párt célkitűzéseit, én és még egy meghívott azon aggodalmunknak adtunk hangot, hogy újonnan induló, jobboldali ellenzéki pártként semmi értelme szembemenni a Fidesszel. Az új pártnak konstruktív ellenzékként kellene szerepelnie, ugyanakkor egyfajta fékként és ellensúlyként működve. Amikor kettőnk ezirányú óhaja csukott fülekre talált, megköszöntük a meghívást, felálltunk az asztaltól és hazamentünk. A velem együtt távozó úriembert úgy hívták, Budaházy György.

Az állítás:

A Kuruc Infó Holokamu című rovatának szerzője voltam, ahol gondolataimat osztottam meg.

A tény:

Soha nem voltam a Kuruc Infó szerzője. Írásaimat személyes Facebook adatlapomon posztoltam, ahonnan ezek némelyikét több radikális hírportál (pl a Kuruc vagy a Hunhír) is átvette, méghozzá a megkérdezésem és beleegyezésem nélkül. Nem tagadhatom le viszont, hogy imponált, mikor az ilyen megosztások révén oldalam és dalaim népszerűsége megugrott.

(„Hiúság. Az összes főbűn közül ez a kedvencem.” – Az ördög ügyvédje)

Az állítás:

A Kuruc által oldalamról eltulajdonított Facebook bejegyzésben arról írok, hogy a gazdag, nagypolgári zsidóság jobban foglalkozott a saját vagyona, mint közép-, és alsó osztálybeli hitsorsosai megmentésével.

A tény:

Hát kérem… az igazság kenyere gyakran keserű.

Az állítás:

2011-ben a verőcei Magyar Szigeten adtam elő Kohn bácsi Walzerja című dalomat, melyben szerepeltek olyan szavak, mint vonatok és Zyklon-B.

A tény:

Ez a dal nem a semmiből jött. Üknagymamámnak 12 gyereke volt. Közülük 9 csecsemő-, és gyermekkorában elhalálozott. A kamaszkort hárman élték meg: Ilonka, Jancsika és Pistike. Ilonkát 12 éves korában az édesanyja reggel halva találta az ágyban, nem tudni, miért. Maradt két gyerek, Jancsika és Pistike. Jancsika – az idősebb – leugrott a házukkal szembeni Kaparó Csárdába, ahol éppen akkor két csendőr is tartózkodott. A csendőrök puskái a csárda oldalának voltak támasztva. Jancsi után pár perccel a csárda, s a mellette lévő szatócsbolt tulajdonosának, Kóhn úrnak a fia, az ifjabbik Kóhn is benézett a csárda udvarára. Meglátta a puskákat, felkapta az egyiket, Jancsira fogta, majd vicceskedve ezt mondta: „Jancsi, lelőlek!”. A puska elsütő billentyűje igen érzékenyre lehetett állítva, mert a puska valóban elsült, s pontosan szíven lőtte Jancsit. Az ifjabbik Kóhn még aznap elmenekült a felelősségre vonás elől. Nem sokkal később a szülei is követték őt. Amerikában telepedtek le. Üknagymamámnak pedig egyetlen gyereke maradt a tizenkettőből, Pistike. Ő volt az én dédnagyapám. Kilenc gyereke született, ebből hat megélte a felnőttkort és családot alapított. A legidősebb gyerek volt nagymamám. Családtagjaim később megtudták, hogy mind Kóhn úr, mind pedig a fia rajta van a holokauszt-kárpótlottak listáján, annak ellenére, hogy Az USA-t nem hagyták el. Megbocsáthatatlan becstelenségnek tartottam akkor is, és annak tartom ma is, hogy az ártatlanul elhurcoltak és kivégzettek tragédiáját mások anyagi haszonszerzésre használták fel. Ez a dal erről szól.

Az állítás:

A dal konklúziója a következő: „Hogy szakadna rájuk az ég”

A tény:

Ma is így gondolom. A közép-, é kispolgári, teljesen asszimilálódott vidéki zsidóságot a magyar nagypolgári zsidóság részben, az amerikai nagypolgári zsidóság pedig szinte teljes egészében cserbenhagyta. Remélem, ezt kijelenteni még beletartozik az Alaptörvény garantálta véleményszabadságba, s még nem képez büntetési tételt.

Az állítás:

Szegedi Csanád háza előtt zsidóztam.

A tény:

Szegedi Csanád háza előtt tartott beszédemben Beer István zsidó vallástörténész „Ki a zsidó? – Mi a zsidó?” című zsidó vallástörténeti művéből idéztem, azzal a célzattal, hogy kiugrasszam a nyulat a bokorból, miszerint Szegedinek a Jobbikos vezetés szerint azért kellett távoznia a pártból, mert kiderült zsidó származása, s nem azért, amiért Vonáék később állították.

Az állítás:

2010-ben Orbán Viktorról és a Fideszről készítettem egy videoklipet, amiben a kormányoldalt zsidóztam.

A tény:

Nem klipet készítettem, hanem dalt írtam. A dal azóta is fent van YouTube csatornámon. A dal videójához válogatott képekből egyértelműen kiderül, mit gondoltam 2010-ben Orbán Viktorról. Izrael-barát, Soros pénzén kitartott politikusnak gondoltam. Ez mind a szövegből, mind az alája válogatott képekből egyértelműen kiderül. Hogy honnan vettem ezeket? Természetesen a Jobbiktól, mely pártnak akkoriban szimpatizánsa voltam. Azt is elárulom, miért haragudtam Orbán Viktorra. Pontosan azért, mert 2006-ban, amikor Usztics Mátyás Kossuth téri beszédében a Gyurcsánnyal szembeni ellenállás vezérének próbálta az élre hívni, Orbán egyértelműen kihátrált e szerep alól. Ezt a kihátrálást egészen 2015-ig gyávaságnak és hazaárulásnak tartottam. 2015-ben viszont megértettem, mi miért történt úgy, ahogyan. Aki e tárgyban többre kíváncsi, olvassa el Bándy Péter velem készített interjúját a Magyar Demokratában.

(A dalt egyébiránt a továbbiakban sem fogom YouTube csatornámról törölni.)

Az állítás:

Írtam még dalt Vona gárdamellényéről, és parodizáltam a gyöngyöspatai cigányokat.

A tény:

Ez bizony így történt, nem is máshogyan.

Az állítás:

A 444 cikke mindezekből azt a tanulságot vonja le, hogy antiszemita vagyok.

A tény:

Nem vagyok az. Hogy szeretem-e a zsidókat? A kérdés értelmezhetetlen, mivel a zsidóság nem alkot homogén egészet. A szefárd vagy askenázi, Izraelben élő zsidóknak nagyjából annyi közük van a Spinoza Ház törzsvendégeihez, vagy az etióp néger zsidókhoz, mint francia rendőrnőt rugdosó migránsnak a kvantumfizikához. Mondhatnám még, hogy de hisz vannak zsidó barátaim. De ez sem igaz. Barátaim vannak, akik közül néhányuk zsidó. Ugyanígy vagyok e téren cigány, tót, sváb és piréz barátaimmal kapcsolatban is. Attól tehát nem kell félni, hogy ártatlanságomat bizonyítandó holnap körülmetéltetem magam, vallást váltok, és Rangos Katalin szoknyájáig szaladok, mert ilyesmi nem fog történni.

El kell mondanom ugyanakkor, hogy a Jobbik szimpatizánsaként igen erősen hatott rám az ott uralkodó antiszemita légkör. Amíg például addig nem foglalkoztam ezzel a népcsoporttal, hirtelen mindent a párt szűrőjével ellátott szemüvegen (t.i. mindenről az izraeli, cionista zsidók tehetnek, a palesztinok pedig vétlen áldozatok) keresztül kezdtem el látni. Félreértés ne essék, ez egyáltalán nem védekezés. Hiszen ekkor már meglett férfiember voltam, nem valamiféle akaratbefolyás alatt álló kisgyerek. Aki viszont részt vett már bármiféle tömegrendezvényen, az nagyon jól tudja, hogy a szinkronicitás elve minden esetben működik. Az ember egy idő után, még ha először nem akar, a végén akkor is tapsolni kezd. Aztán hazamegy, tovább gondolja, és elkezd benne működni a kisördög.

Ez az algoritmus a Jobbiknál régen is így volt, és ma sincs másként. Egy bakarasznyival se lettek néppártosabbak, mint akár 2010-ben voltak. Csak hát be kellett látniuk, hogy kormányra nem tudnak addig kerülni, amíg a szélsőjobbon tanyáznak. Ezekre jöttem rá 2012-ben, majd ez kristályosodott ki bennem 2015 után még jobban. Pontosan tudom, mi lakik bennük, s a saját példámmal tudom bizonyítani, hogy bármikor nemet lehet mondani minden fals eszmére.

***

Az említett dolgokkal ilyen részletességgel először, s utoljára foglalkoztam. A 444!-nek pedig még egyszer köszönöm, hogy lehetőséget adtak számos olyan kérdés megválaszolására, melyek egy jó ideje lebegtetve voltak már.

() VBT ()