Si vis pacem…

„Az öregek és a cinikusok robbantják ki a háborúkat, de a fiataloknak és az idealistáknak kell megvívniuk őket.” (Radclyffe Hall)

„Si vis pacem para bellum”, azaz „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”. Ez a Julius Caesarnak tulajdonított mondás számos vitát generált az elmúlt évszázadok során. Érvek és ellenérvek csaptak össze, sokszor, sőt, a legtöbb esetben a két szélsőség felé hajolva, értelmetlenül, ostoba módon. Egyet azonban nem árt, ha tudunk. Amikor (nem ha, hanem amikor) a mostani látens konfliktus kicsúcsosodik, a velünk szemben lévő feleket nem tudjuk, leültetni egy konzolhoz, hogy kezükbe nyomva egy kontrollert, World of Warcraftban döntsük el, kinek van igaza.

“Náculó” fiataljaink

A legújabb ellenzéki őrület a kormány által tudatosan „megnácítandó” ifjaink védelmében öltött testet az igazi megmondás honi apostolainál. S mindez egy aprócska hírrel kezdődött, mely szerint a középiskolákban valamiféle kadétképzést akar bevezetni a kilencedikes-tizenkettedikes évfolyamoknál.

„Hadifoglyokkal való bánásmódot is tanítanak holnaptól az ország 54 középiskolájában”

Ezzel a zengzetes címmel jelent meg a 444 nevű, önmagát hírportálként aposztrofáló betűhalmazban annak a kormányzati programcsomagnak a Blikk-szintű ismertetése, mely kormánytörekvés célja a középiskolai tanulók katonai életre nevelése. Valóban, egyfajta kadétprogram. Amit nyilván nem ír az „újság”, hogy Magyarországon a középiskolák már jó ideje választhatóak, tehát nem kötelező a lakóhely szerinti legközelebbibe jelentkezni. S a katonai képzés is fakultatív. Ha tehát egy fiatal úgy gondolja, hogy szeretne kadétképzésben részesülni, szépen megkeresi, hogy hol van mód effajta oktatásra, és jelentkezik oda. Nem arról van szó tehát, hogy minden középiskolást kötelezően „besoroznak”. Arról nem is beszélve, hogy az effajta képzésekre jelentkezőknek igen komoly felmérésen kell átesniük. Fizikálisan és mentálisan is tesztelik őket.

És akkor még nem is említettem a legfontosabbat. A KSH 2017/2018-as oktatási adatai szerint, idézem:

„A középfokú oktatási intézmények feladat-ellátási helyeinek száma összesen 2416”

Ne szégyelljünk elvégezni egy matematikai alapműveletet! Vonjuk ki a 2416-ból az 54-et! Akinek 2362 jött ki, az ötöst kap, és előre ülhet. Pontosan ennyi helyen nem indítanak kadétképzést. Ami nyilván a pacifistákat örömmel töltheti el. Engem speciel bosszant.

Túl akarod élni? Felejts el, hogy „miért”!

A kadétképzés igen sokrétű és átfogó betekintést fog nyújtani a képzésben résztvevő fiataloknak. A fegyver-, és lőismerettől a harctéri sebesülések ellátásán keresztül, egészen az alaki kiképzésig. Nem vagyok egyedül azon véleményemmel, hogy erre az oktatási formára szükség van. 1921-től ez a leventeképzésbe volt rejtve, mivel a trianoni diktátum értelmében bizonyos háborús előkészületeket nem tehettünk. Később pedig az MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) töltött be hasonlóan fontos feladatokat. Ha leventeképzés nem lett volna, még több magyar harctéri áldozattal járt volna a II. világháború. Az MHSZ nélkül pedig sokkal kevesebb tárgyi tudással indult volna neki a sorköteles fiatal a kötelező sorkatonai szolgálatának.

Természetesen a középiskolai oktatásban, bármennyire is alapos és körültekintő lesz az, csupán betekintést nyernek a fiatalok a katonaéletbe. Ennek teljes megismeréséhez, és a szükséges tudás elsajátításához ugyanis egy teljesen szeparált környezet kell. Nevesen sorkatonai kiképzés egy laktanyában. Hogy ennek időtartama mennyi kell, hogy legyen, arról lehet vitát folytatni. Érzésem szerint minimum három hónap. Hogy miért, azt is elmondom.

Sorkatonaságom kezdetén, az alapkiképzés első hónapjában, a katonai eskü letételéig tartó időszak semmi más célt nem szolgált, mint az egyéni akaratunk megtörését. Praktikus okai voltak ennek. A harctéren nincs arra mód és lehetőség, hogy a katona minden parancs után azt kérdezze, miért. Ezzel a saját, és társai életét is kockára teszi. Ezért hívjuk a parancsot parancsnak, és nem kérésnek.

Szükség van-e rá?

Nyilván sem a 444, sem a liberálbrancs valódi kérdése nem az ebben az esetben, hogy a már jobbikos politikusok által is nácinak titulált kormánypárt hitlerjugendeket akar-e fiainkból és leányainkból nevelni. Hanem, hogy egyáltalán szükség van-e katonaságra, katonai kiképzésre. Erre a választ a humán etológia adja meg.

Abban a pillanatban feleslegessé válik minden ilyen képzés, amikor az ember levetkőzi területszerző és területmegtartó ösztöneit, melyek alaptermészetébe vannak kódolva. E feladatokat az ember legalább annyira fontosnak tartja, mint az önfenntartást és a fajfenntartást, tehát az élelemszerzést és a szaporodást. Ezek mindegyikéhez kell az élőhely, amely termőhely és szaporodásra alkalmas otthon is.

Amikor tehát az emberiség eljut arra az optimális pontra, hogy táplálkozás gyanánt beéri a fénnyel, szaporodni pedig gyermekgyárakban, lombik-, és mesterséges méh technikával fog, valamint izmai erejének kiváltására robotokkal végeztet el minden nehéz fizikai munkát, ez a bizonyos katonásdi totálisan feledhető lesz.

Addig azonban, amíg déli és délkeleti határszélünknél bármelyik pillanatban komoly invázióra számíthatunk, miközben Nyugat-Európa majd minden országában napi rendszerességgel történnek fegyveres összecsapások az őslakosok és a bevándorlók között, nincs miről beszélnünk.

A 444 és a több efféle förmedvény által táplált orbánfóbiás gyűlöletet, illetve az általuk propagált hamis békeérzést pedig az általam fentebb említett háborús konfliktus idején hazaárulásnak tekintik. Úgyhogy kedves ellenzéki polgártársaim!  Tessék szépen kiháborogni azt a dollárokkal és eurókkal megtámogatott fals dühöt! Mert amikor beüt a krach, ezért már nem csupán 30 napos tiltás jár, de nem is csak egy parasztlengő a Király utcában.

Aki szerint pedig badarságokat írok, az ne spórolja ki azt a kis időt! Menjen fel a YouTube-ra, és nézzen meg néhány afgán esküvőt, szír temetést, kurd legénybúcsút! És tessék szépen megcsodálni a Kalasnyikovokkal lövöldöző öregasszonyokat, a Glock Speciallal pufogtató kisiskolásokat, vagy az aknavetővel tűzijátékozó felnőtt férfiakat! Nos, az ő háztartásukban olyan mindennapos az éles lőfegyver, mint semleges nemű birkanyájban a gender szőrű bárány. És pontosan ők tartanak felénk, a jobb élet reményében. Olyasfajta avíttas kliséktől megszabadultan, mint például az emberölés morális gátja.

***

Katonai nevelésre tehát szükség van. Aki mást mond, az vagy tudatosan, vagy tudattalanul, de hazudik. Akik pedig nem a 444 hazugságaira kíváncsiak, hanem érdemben kívánnak tájékozódni a Honvéd Kadét Képzést illetően, azok IDE klikkelve megtehetik.  

() VBT ()      

Vezető kép: MTI – Koszticsák Szilárd