Történelmi filmötletek

Blog VBT

Tisztelt Filmalap!

A Nándorfehérvár briliáns és parádés forgatókönyvének elolvasása adta nekem az ötletet, hogy írjak Önöknek. Én egy teljesen átlagos csákszentiványi közmunkás vagyok. Nincs más vagyonom, mint a szép kis családom, a Trabant Limuzinom, és egy pennsylvaniai toronyház hetvenedik emeletén a nevemre bejegyzett tudományegyetem, aminek Nyugat-Európa hat országában vannak fiók intézményei. Szabadidőmben arab nyelvű dél-magyarországi turista-térképeket szerkesztek, és film szinopszisokat írok. Ez utóbbi tevékenységem néhány gyöngyből való szemével szeretném megörvendeztetni Önöket. Dicső magyar történelmünk eme korhű megjelenítésének bármelyikét szívesen adom át megfilmesítés céljából, a köz javára. 

Kálmán a Könyves

Miután meghal István a király, az ország két részre szakad: Kis Magyarországra és Csehszlovákiára. De itt rögtön ugrunk egyet az időben, Lászlóig, akinek pont a halálára érkezünk. Na itt lesz érdekes a történet. Ugyanis Álmos herceg Böcsü nevű néger szolgája, aki fekete kun, megneszeli, hogy a trónra törő Kálmán nem is púpos, csak kiskorában kenyeret lopott ki a hátára kötve a palástja alatt az albán pékségből. De mire Böcsü szólni tudna valakinek, nyomban beleszeret az egyik meleg alabárdosba, akinek a nővére leszbikus. Ezt látván Kálmán fia, István a nem király, azonnal szól apjának. Beárulja Álmost és Bélát, akik köztudottan a királyi udvar legmocskosabb rasszista fehér homofóbjai. Könyves Kálmán bölcs megoldást eszel ki. Hogy testvére és unokaöccse ne szembesüljön lépten-nyomon a mássággal, megvakíttatja őket. Ám mivel így Álmosék is mások lesznek, szinte azonnal elfogadják, hogy a néger Böcsü és az alabárdos Kende nászéjszakáján miért barna a vér a felmutatott lepedőn.

Károlyi bácsi

Az egész estés, 3D-s animációs film azzal a bájos jelenettel indul, amikor Károlyi Mihály, vagy ahogy odahaza hívják, Károlyi bácsi, a fotőjben ülve mesél a régi szép időkről Frakk nevű grófi kutyabőrének, valamint két macskájának, Lucrezia Borgiának és Serena Williamsnek (aki egy albínó néger cica). A díszes kompánia szemkikerekedve hallgatja, hogyan anekdotázik Károlyi bácsi arról az időről, amikor negyvennyolcas bolsevik szabadelvű főnemesként két barátjával, Kun Bécivel és Szamuely Tibusszal vadásztak vörös vércsével a Vörös Októberre. A nagy sztorizgatást a konyhából hallgatja George, a Párizsból importált néger szobainas, akihez váratlan vendég érkezik: Vlagyimir Iljics Lenin. Vologya és George között nyomban fellángolnak az érzelmek, és egy szenvedélyes éjszakát töltenek együtt az Aurórában, ahol mindketten elsülnek. Károlyi bácsi közben csak mesél, csak mesél, csak mesél a téli palotában. De hogy miről, arról Tisza Istvánnak lövése sincs.

Kalevala

A történet a világ teremtésével kezdődik, amikor még Magyarországot úgy hívták, hogy Finnország. Észak és Dél küzd egymással a hatalmas polgárháborúban, ahol végül Lincolnt lelövik, de Vejnemöjnen és Ilmarinen egymásba szeretnek. Mivel azonban a finn családjogi törvények értelmében odahaza nem mehetnek egymáshoz feleségül, a közeli Norvégiába emigrálnak, ahol egy Aase nevű béranyától megszületik közös gyermekük, Peer Gynt. Vele együtt, hármasban szöknek át a jobb élet reményében Kőbánya-Kispestre, amit a románok akkor még Aquincumnak neveztek. Ám a kora középkor átka, a kereszténység ide is követi őket. A kovács Ilmarinen (v.ö. Kovács Imre) végül rááll, hogy Bizánc helyett Rómát válassza, de a dalos Vejnemöjnen (ld. Dallos Gyula) szembeszáll vele. A film érdekessége, hogy a színészek eredeti finnugor nyelven beszélnek, a feliratozás pedig sumér.

Mohaç Muharebesi

Már a kezdő képsorok is heroikusak. Lajos király és Szulejmán szultán egymással szemben állnak a csatamezőn. Szinte izzik köztük a levegő. Ezt tíz-tizenötezer teamécsessel meg lehet oldani, esetleg gázos vihargyújtókkal. A magyar király rettentő elbizakodott, hiszen nem tudja, hogy a törökök birtokában van az akkori kor legmodernebb fegyvere, a tolerancia. Ezzel vették rá Lajos balliberális ellenzékét, Szapolyait az igazolt távolmaradásra, amiért cserébe adtak neki egy pint dunavizet, egy marék földet, meg egy fehér lovat. Az ajándékokat az egyik transzvesztita janicsár viszi el Dobó Katicának öltözve Szapolyai táborába, ahol szinte azonnal beleszeret a Tomori Pál Hasonmásverseny harmadik helyezettjébe. Ennek ellenére a magyar sereg diadalmaskodni látszik, ami annak köszönhető, hogy az egyik magyar vitéz, Dugovics Titusz a lófarkas lobogót vízszintesen a mélybe rántja (Tudom, hogy ez nem pontosan így történt, de mivel Dugovics kimaradt a Nándorfehérvárból, gondoltam, itt meg tudunk emlékezni róla). Végül azonban a magyarok megtudják, hogy a német-római császár kvótaelosztása értelmében Szulejmánék jogosan tartózkodnak itt. Már-már teljes lenne a migráns sereg öröme, amikor kitör a Vezúv, és Szulejmán meghal. A rengés következtében az ország három részre szakad, a föld mélyéről pedig a felszínre kerül egy távoli, idegen civilizáció űrhajója, de ez már csak a folytatásban kap szerepet.

() VBT ()


2 hozzászólás “Történelmi filmötletek

  1. Remek szinopszisok,tökéletesen hiteles és fordulatos filmek lesznek belőlük,ezért felszólítjuk Andy Vajnát és a Filmalapot,hogy azonnal fizessenek ki darabonként ezekért 100 millió forintot ! Valamint ,biztosítsák a filmek leforgatásához szükséges ,darabonkénti 10 milliárd forintot.A magyar nemzettudat fejlesztésén nem lehet spórolni !

  2. Nagyon tetszett, csak félek, hogy sokan nem értik és azt fogják kommunikálni, hogy még a jobb oldal is ilyet akar!!! Az áltagemberek között nagyon sok befolyásolható, vezethető és mosolyogva elhiszi a hazugságot azt igazságnak tudva. 17 évet tanítottam középiskolában _ szakközép… – és tapasztaltam hogy sajnos vigyázni kell, az emberek nem rendelkeznek humorérzékkel!
    De szeretném megerősíteni, nagyon jól szórakoztam, GRATULÁLOK!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük