Elsőre a címben megfogalmazott kérdés kicsit furcsának tűnhet, kiváltképp most, nagypénteken. S ha azonnal rá is vágjuk, hogy persze, hogyne lett volna, talán bele se gondolunk, hogy Jézus Krisztus hite mennyivel másabb volt, mint a miénk. Jézus Krisztus ugyanis nem Istenben hitt, hanem bennünk, emberekben.
***
Hit és bizonyosság
Alapvetés, hogy a hit, remény, szeretet hármas egységéből a szeretet a legfontosabb. A miértet könnyű megválaszolni: amikor földi utunkat végigjártuk, az Istenbe vetett hit, valamint a remény, hogy vele találkozhatunk, bizonyossággá válik. Ezért a szeretet az, ami a három közül a legfontosabb, ami örök. A szeretet márpediglen megbonthatatlan. A keresztény hit nem válogat, egyértelműen előírja, hogy az Isten iránti szeretet és a szeretteink iránt érzett érzés mellett szeretnünk kell mindenkit. Azokat is, akik tudatosan vagy tudattalanul ártanak nekünk. Istenben tehát mind egyek vagyunk, és ahogyan ő szeret minket, az példaérékű számunkra is. Ahogy az evangélista mondja:
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (Jn. 3.16.)
Jézus hite pedig pont ebből az isteni erőből táplálkozik. Ő ugyanis (vele egylényegű lévén) teljes bizonyosságot élvezett a halálon túli dolgokat illetően. S óriási hite pont hogy bennünk, emberekben volt. Jézus Krisztus hitte, hogy kereszthalála nem hiábavaló, és hogy végső soron mind elérjük azt a megtisztult lelkiállapotot, ami Istenhez vezet minket.
*
*
És az ateisták?
Klisészerű megfogalmazás, de annál igazabb: az ateistákat is Isten teremtette, bennük is Isten halhatatlan lelke él. S a kereszténység még az ő számukra is nyújt egy olyan lehetőséget, amit egyetlen más vallás sem. A tanítás szerint ugyanis az, aki Istennek tetsző életet él, legyen bármilyen vallású, vagy vallástalan, Isten szemében eléri a lélekszentséget. Döbbenjünk meg tehát nyugodtan, a mennyben szép számmal akadnak egykori atesiták is, ahogyan más vallások néhai hívei is. Hiszen, ahogyan fentebb írtam, a szeretet nem válogat.
Az ateista ellenben nem keverendő össze a vallásüldözővel. Az ugyanis, hogy valamit nem értünk, valamiben nem hiszünk, illetve valamit nem tudunk elfogadni, még nem jelenti szükségszerűen, hogy annak elpusztítására törekszünk. Különös tekintettel arra, hogy a pusztítás, a rombolás semmiképpen nem Istentől jövő cselekedetek.
***
A szent három nap előestéjén – Krisztus urunk halálának napján – a feltámadás reményébe vetett hittel kívánok áldott húsvétot minden kedves olvasómnak legkedvesebb imáim egyikével, Jacopo Da Todi fájdalmasan szép himnuszával.
Állt az anya keservében
sírva a kereszt tövében,
melyen függött szent Fia,
kinek megtört s jajjal-tellett
lelkét kemény kardnak kellett
kínzón általjárnia.Óh mily búsan, sujtva állt ott
amaz asszonyok-közt-áldott,
ki Téged szűlt, Egyszülött!
Mily nagy gyásza volt sírása
mikor látta szent Fiát a
szívtépő kínok között!Van-e oly szem, mely nem sírna
Krisztus anyjával s e kínra
hidegen pillantana?
aki könnyek nélkül nézze,
hogy merűl a szenvedésbe
fia mellett az anya?Látta Jézust, hogy fajtája
vétkéért mit vett magára
és korbáccsal vereték.
S látta édes fiát végül
haldokolni vigasz nélkül,
míg kiadta életét.Kútja égi szeretetnek,
engedd éreznem sebednek
mérgét: hadd sírjak veled!
Engedd, hogy a szívem égjen
Krisztus isten szerelmében,
s ő szeressen engemet!Óh szentséges anya, tedd meg,
a Keresztrefeszítettnek
nyomd szívembe sebeit!
Oszd meg, kérem, kínját vélem,
kinek érdem nélkül értem
tetszett annyit tűrni itt!Jámborul hadd sírjak véled
és szenvedjek mígcsak élek
Avval, ki keresztre szállt!
Álljak a kereszt tövében!
Szívem szíved keservében
társad lenni úgy sovárg!Szűzek szűze! Légy szívedben
hozzám jó és nem kegyetlen!
Oszd meg vélem könnyedet!
Add hogy sírván Krisztus sírján
sebeit szívembe írnám
s bánatodban részt vegyek!Fiad sebe sebesítsen!
Szent keresztje részegítsen
és vérének itala.
hogy pokol tüzén ne égjek!
S az ítélet napján, kérlek,
te légy védőm, Szűzanya!Ha majd el kell mennem innen,
engedj győzelemre mennem
anyád által, Krisztusom!
És ha testem meghal, adjad
hogy lelkem dicsőn fogadja
a pálmás paradicsom!(Babits Mihály fordítása)
Nagyon szép írás, de csak részben igaz. Sajnos nem üdvözül mindenki. “Hit nélkül lehetetlen dolog Istennek tetszeni!” De Jézus mindenkinek segít hitre jutnia. Jézus megbocsátja a bűnöket, ha megbánjuk és utána elhagyjuk azokat. Mindenkinek, mindegyiket. Mert ma is pont annyira szeret minket, mint, amikor a kereszten némán szenvedett minden emberért. De az üzenete ma is ugyanaz: Térjetek meg, mert elközelített az Isten országa! Ezekben a napokban a világ eseményeit látva, szerinetm, mindenki rászánhat néhány órát az evangéliumok olvasgatására.
Boldog Húsvéti Ünnepeket mindenkinek.
Hívő zsidó rabbi volt!
Jn.3.5-6
Az Ige testé lett..
” A keresztény hit nem válogat, egyértelműen előírja, hogy az Isten iránti szeretet és a szeretteink iránt érzett érzés mellett szeretnünk kell mindenkit. Azokat is, akik tudatosan vagy tudattalanul ártanak nekünk.”
Nem lehet, hogy ez a keresztényi alapvetés, amit jól ki tud használni minden moral insanity, okozta, hogy idejutottunk?
Egy rövid összefoglaló hitről, ateizmusról és agnoszticizmusról:
https://egyvilag.hu/temakep/019.shtml