A publicista élete nem csak játék és mese! Például meg kell felelnie az aktuális trendeknek. Most éppen annak, hogy bármi áron a felszínen maradjon, lehetőleg mindkét politikai oldal által ismerve és elismerve. Még akár azon az áron is, hogy rásütik a „nem szeretem, de ezzel most egyetértek” bélyegét, ami nagyjából annyi relevanciával bír az igazmondás terén, mint a füvet legelő macska: tudjuk, hogy a ragadozók néha salátáznak, de attól még a hús a lételemük.
***
Itt van például Puzsér Róbert, aki „néha mond jókat is”. Illetve hogy pontosítsak, „nem szeretem, de néha mond jókat is”. Ez az idézet persze nem tőlem származik, hanem amolyan generális vélemény, s nem is feltétlenül igaz, hiszen Puzsér mond jókat. És mond rosszakat. És mond iszonyatosan penetránsakat. Ahogyan mindnyájan, akik ezt a hivatást űzzük.
Speciel ez utóbbi mondatomat, amiben egy akolba soroltam kettőnket, maga Puzsér Róbert kérné ki magának a legjobban, aki, mint a Budapest Tévé egykori sztárja, előszeretettel hozza fel mások előéletét, többek között az én irigy hónaljmirigyes showműsoraimat. De jól van ez így. Hiszen mond jókat. Is. Ish.
Most is hogy megmondta már az ellenzéki összegfogásról, hogy „…ez a brigád nem alternatíva, hanem hétpróbás gazemberek bűnbandája.”? Nyilván a sztoriban ez a jó rész, az egyetértős rész. Részünkről. Ámde jön a rossz, amikor így folytatja: „Aki rájuk szavaz, akár Orbán Viktorra is szavazhatna.”
Nyilván ez a párhuzam az egyenlő értékű rosszak, azaz mindenki, minden párt, minden koalícó, minden összefogás között csak nekünk, jobboldali szimpatizánsoknak rossz. S idézete első fele is csak azokat sérti, akik valamiért jó ötletnek tartják, hogy a Jakabbal megspékelt, Dobrevvel leöntött, gyurcsányfüstön érlelt Karácsony Gergely legyen az aktuális megváltó.
És pont ez itt a lényeg. Ez a semmi-érzés. Ez a politikai nihil mezsgyéjén mozgó figura, aki magát óvatos és kevésbé óvatos vélemények megfogalmazásával igyekszik köztudatban tartani mindkét oldalon – teszem hozzá, sikerrel -, mint valami intellektuális Mad Max, aki a végzetesen polarizált társadalom posztapokaliptikus after-covid partijában egyedüliként gondolkodik konstruktívan.
Én, mondjuk, hányok ettől. Na meg attól is, hogy ezt most épp mennyien beveszik, rágcsálják, lenyelik, megemésztik, hogy sommás véleményként távozzon végül belőlük: „nem szeretem a Puzsért, de most tökéletesen egyetértek minden szavával!”.
Csak azért, mert az ellenzéket szidja.
De könyörgöm, úgy szidja, hogy párhuzamot von, egyenlőségjelet tesz, kiemel, abszcissza alá szorít, mivel ő és egyedül ő, és egyedül csak ő határozza meg az origó helyét. Mindig ott, ahol éppen neki kedvez.
Mindezt teszi úgy, hogy nemhogy nem kínál alternatívát, hanem expressis verbis kijelenti, hogy nincs alternatíva. Tehát egy olyasfajta Atlantiszt vizionál, aminek lakóiként tudjuk egy ideje, hogy süllyedünk, de nem veszünk róla tudomást.
***
Adódik persze a kérdés, hogy a publicistának kell-e feltétlenül alternatívával szolgálnia, vagy elégséges a visszásságok feltárása? Csakhogy itt nem erről van szó. Ez az egész véleményesdi részéről, s az általa képviselt ideológiai áramlat képviselőinek a részéről nem egyéb, mint politbulvár, ami, ha az egyik oldalon nem talál be, majd betalál a másik oldalon. S ha a witzesen szélsőközépnek elnevezett katyvasz erejében zavar támad, akkor lehet egy újabb midiklorián-adagot nekiereszteni annak a félnek, akit véletlenül túldicsértünk avagy túlszidtunk. Elvégre teljesen mindegy, hogy valaki jedi vagy sith.
Mármint szerintük. Vagy szerinte. Vagy mit tudom én?
Lehet, hogy csak nekem becsípődésem ez az showman, aki ezzel a nagyhangúan szerethető, macialkatú Szókratész külsővel általam értelmesnek tartott embereket is képes volt bevonni talmi bűvkörébe.
***
De nem, ellentmondok saját magamnak!
Nem bántani akarom Puzsért, hanem megérteni. Ehhez pedig elsődlegesen az lenne szükséges, hogy végre mondjon már legalább egyetlen olyat, amiből egyértelműen kiderülne, hogy szerinte mi a szar, és mi a máj?
P.S.: Váteszi minőségemben ismét túlteljesítettem a napi penzumot. Írásom befejezte után láttam, hogy Puzsér ÍRT EGY KORMÁNYELLENESET IS, Káslerről, Müllerről, Orbánról. Végre! Végre újra minden középen! Mármint… azon a középen, amiről ő döntötte el, hogy az a közép…
“és egyedül csak ő határozza meg az origó helyét”
Amennyiben ez egy nulla,vagy kettő nulla,akkor tökéletes a hely és énkép meghatározás. 🙂
A puzsér már csak ilyen. Meglehet van véleményünk de azzal is REKLÁMOT csapunk ennek a disznószemű izének. A kappanhangját majdnem kifelejtettem,igaz ma már faluhelyen sem sokan tudják,hogy milyen állat az. 🙂
Az a tipikus lakáj, aki ráérez arra, hogy jó mindkét gazdához dörgölődzni, mert az egyik biztosan nyerő lesz és akkor mindig lesznek falatkák és egy időre megpihenhet az egyik oldalon.
Nem mindenki hiszi el és nem mindenki szereti a két úr egy szolgáját!
Puzsérral az a baj, hogy az égvilágon semmihez sem ért. Neki legfeljebb a segédmunkások között lenne a helye egy normális világban.
Puzsér bulvárjelenség, ez tény. De legalább képes az önkritikára, differenciáltan látja a dolgokat és nem dörgölőzik a korrupt és cinikus hatalomhoz, mint annyi csókos álértelmiségi.