Finnország és Svédország a NATO-ban, avagy a semleges államok végkorszaka

Blog VBT

Azt mondják, a Krím-félsziget megszállása, valamint a két hónapja kitört háború miatt szeretnének csatlakozni. Korábban kifejezetten ellenezték az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásukat, most május 16-án mégis együtt szeretnék bejelenteni tagfelvételi kérelmüket. Amennyiben egy gyorsított eljárásban teljes jogú taggá válnak, sok minden megváltozik.

***

A két ország vezetői többségi választói támogatottságot élveznek: a korábban függetlenségüket óvni akaró finnek 62 százaléka, míg a svédek 51 százaléka támogatja a NATO-csatlakozást. Egyes szakértők szerint a csatlakozásra akár már idén júniusban sor kerülhet, aminek következtében a NATO-tagországok és Oroszország közötti határ hossza több mint a duplájára emelkedne. A két, nyugati orientációjú ország csatlakozása ezzel újabb lépéselőnyhöz juttatná a katonai szövetséget. Érdekes momentum hogy e két ország a Szovjetunió felbomlása után együtt adta be kérelmét az EU-tagságra, s azt ugyanazon évben, 1995-ben együtt is kapták meg.

Nagy rá az esély, hogy 1995-höz hasonlatosan 2022 lesz az az év, amikor újra közösen kerülhetnek be egy globális szövetségbe, melynek révén teljes függetlenségüket elvesztik ugyan, de cserébe élvezik a NATO védernyőjét. Igaz, már az eddigi semlegességük is csupán formális volt, hiszen sub rosa mindkét ország beletartozik a NATO-támogató, sőt azzal együttműködő országok táborába. Ennek révén erősen vélelmezhető, hogy idén nyáron nem csak megfigyelői státuszt, hanem teljes jogú tagságot kapnak majd.

Ami egészen bizonyos, hogy ez a bővítés Oroszországot még inkább felbőszíti, és olyan lépésekre kényszerítheti, melyeket jelenleg modellezni sem lehet. Ez a feltételezés még akkor is igaznak bizonyulhat, ha egészen biztosan kijelenthető, hogy sem Finnország, sem Svédország nincs katonailag fenyegetve, hiszen Putyin azokat a szomszédos országokat, amelyek nem voltak részei a Szovjetuniónak, nem úgy kezeli, mint mondjuk a Baltikum országait, vagy éppen Ukrajnát.

***

Sok minden más mellett számunkra az a legfontosabb, hogy a bővítés mennyiben befolyásolja Magyarországnak a térségben betöltött szerepét? A válasz pedig egyszerű: annyira, amennyire egy olyan, Ukrajnával szomszédos uniós és NATO-tagországét, amelyik energetikai függésben áll az Ukrajnát megtámadó Oroszországgal. Ezt az egyelőre teljességgel kiszámíthatatlan erejű és gyorsaságú lehetséges eszkalációt pedig csak tovább fokozhatja, ha Ukrajna gyorsított eljárásban teljes jogú uniós tagországgá válik, ami természetesen ránk nézve is más típusú kötelezettségeket ró majd.

Tegyük a kezünket a szívünkre, és valljuk be: akármelyik jelenlegi belpolitikai térfélhez is tartozunk, hasonló esetben mi is azt éreznénk megnyugtatónak, ha a világ legerősebb katonai szövetségének tagjaivá válnánk, vállalva annak minden kötelezettségét, ám cserébe élvezve annak védelmét.

Az anyagi kötelezettségvállalás – gazdag államokról lévén szó – nyilván sem Finnország, sem Svédország számára nem okoz túlságosan nagy gondot. Ráadásul mindegyikük tekintélyes hadi potenciállal rendelkezik. A haderejüket tekintve legerősebb országok listáján, melyen Oroszország a második, Ukrajna pedig a huszonkettedik, a finneké az ötvennyolcadik, míg a svédeké a huszonötödik hely. Ha ehhez még hozzávesszük a világszínvonalú svéd fegyvergyártást, elmondhatjuk, hogy a határterületek megnövelése mellett minden más szempontból is jelentősen növekedik a NATO katonai ereje.

***

Ne áltassuk magunkat. Itt már nem csupán arról van szó (vagy tán sosem arról volt szó), hogy a hatalmas Oroszország megtámadta a nála jóval kisebb Ukrajnát. Itt a teljes geopolitikai kép puzzle-szerű szétbontásáról, majd a szétbontott elemeknek akár az erőszakos összeillesztéséből származó területosztásról beszélünk, aminek csak első, s nem is legnagyobb darabjai a jelenleg Ukrajnához tartozó, ám attól Oroszország segítségével elszakadni kívánó részek.

Az orosz-ukrán háború kirobbanása igen jó casus bellit teremtett minden érdekelt fél számára ahhoz, hogy aktív vagy passzív beavatkozásukkal részt követeljenek maguknak a megszerzett és/vagy visszafoglalt területekből, különösen azokból, melyek az északi jégsapka gyors és nagyarányú olvadása következtében válnak kibányászhatóvá, sokezer milliárd dollárnyi ásványi kincshez juttatva a győztes feleket. Ez akár akkora hozamot is jelenthet, amihez képest Ukrajna újjáépítésének teljes költsége filléres tétel.

***

Amennyiben az orosz-ukrán háború tovább tart, nem lesz olyan jelentős ország földrészünkön, amelyik meg tudná, vagy akarná őrizni semlegességét.

Máshogyan kifejezve: az orosz-ukrán háború addig fog tartani, amíg minden ország el nem köteleződik az egyik vagy a másik oldal mellett.

Hogy ennek a folyamatnak a végeztével egy III. világháború jön-e, vagy egy viszonylag csendes, hosszan tartó diplomáciai egyezkedés, az már csak vezető politikusainkon múlik.

() VBT ()


11 hozzászólás “Finnország és Svédország a NATO-ban, avagy a semleges államok végkorszaka

  1. Nem kellene esetleg népszavaztatni a svédeket, finneket a NATO csatlakozásról? Hátha nem akarnak orosz atomot a pofájukba, csak mert Amerikának világháborúzni van kedve az oroszokkal.

    1. A Nagy Nyugati Demokráciákban két dolgot tesznek meg folyamatosan:
      1./ Leszarják a saját népüket, tesznek rá, hogy mit akarnak.
      2./ Becsmérelik a magyarokat, mert itt nincsen demokrácia, hiszen megkérdezik az embereket..

  2. Helyesen teszik a finnek és a svédek, hogy belépnek a NATO-ba. Minden nyugati demokrácia katonai erejére szükség van ahhoz, hogy a Putyin véres, posztszovjet imperializmusát megfékezzük. Ismerjük az orosz birodalmi logikát 1945 és 1990 közötti időszakból, tudjuk, hogy semmi jót nem várhatunk tőle. És láttuk mit csináltak Csecsenföldön, Dagesztánban, Grúziában, Szíriában, Kazahsztánban és 2014 óta Ukrajnában. Egy olyan zsarnokkal szemben, aki észérvekkel nem meggyőzhető és bármilyen gazságra, tömeggyilkosságra képes a hatalma kiterjesztéséért, csak az erő alkalmazása hatékony. Ez persze nem csak katonai erőt jelent, hanem gazdasági szankciókat is. Mindenekelőtt a fokozatos leválást az orosz energiafüggésről. Mert ha a háborúnak nincs anyagi fedezete, összeomlik magától.

    1. Azért ha már ide kommentel, illene tisztában lenni a valósággal is. Szíria kivételével a felsorolt országok jelentős orosz kisebbséggel bírnak, és mindegyiknél az USA illetve rajtuk keresztül a Rothschildok keverték a szart, hogy az orosz nyelvű honpolgárokkal ott is úgy bánjanak mint az ukránoknál. A sajátjai védelmében lépett fel Putyin, és nem mint Amerika, amelyik vadidegen távoli országokat rohant le.
      Szíria elnöke meg segítséget kért Putyintól, mert nem akart se ő se a népe úgy járni mint Kadhafi és népe, avagy Irak népe.
      A finnek meg az a muszlim fososvödör amit régen Svédországnak hívtak, nem orosz kisebbséggel bír, ergo nem kell az oroszoktól tartaniuk, de ide vezet az, ha egy népet ezer éve szeretnének leigázni, és ezért a világon minden aljasságot képesek róla híresztelni, betűjüket, nyelvüket, kultúrájukat, zenéjüket, irodalmukat, művészeiket, sportolóikat, tanulóikat, turistáikat és hírcsatornáikat betiltani, vagyonukat ellopni, embargózni, és nem fizetni a gázukért.
      Még nem volt háború és néztem sajnálattal a téli olimpián, hogy az orosz sportolókat alázták, hogy sem országuk nevét, sem himnuszát egyedül nekik nem engedték. Szégyen, gyalázat! De az ilyen korlátolt tudású népségek bezzeg nem szégyellik magukat, akik így bánnak sokszáz éve az oroszokkal (Napóleon, Hitler és most ez az USA seggét nyaló ürülékes szájszélű bagázs.

      1. Naprózsa! Volt egy német kancellár(nő) 20 évig uralkodott. Angela Merkelnek hívták. Az a végtelen ostobaság hagyta el a száját, hogy “Az iszlám a német kultúra része”. Goethe, Schopenhauer, Kant, Albrecht Dürer, Beethoven és Simon Ohm, Werner Heisenberg egyszerre kezdett el forogni a sírjában..
        Ehhez képest az oroszok Nobel díjat érdemlő átlagos műveltséggel rendelkeznek. Megkérdezel száz amerikait, hogy ki volt Michelangelo, legfeljebb öt tud válaszolni. Az oroszoknál ez pont fordítva van.

  3. Igazából nem is az USSA háborúzik az oroszokkal ukrainában,hanem a nem létező Deep State.

  4. Nem igaz. A Deep State csak figyelemelterelés. Ukrajna saját magával háborúzik. Halomra lövi és bombázza saját városait az ország különböző pontjain elhelyezett biolaborokkal, hogy a kollektív öngyilkossággal rákényszerítse az oroszokat a NATO-ba való belépésre. Szerencsére Putyin elnök ellenáll a zsarolásnak és kimarad az ukrán vérontásból. Nincs jelenleg nagyobb alakja a nemzetközi békének, mint ő!

  5. “Máshogyan kifejezve: az orosz-ukrán háború addig fog tartani, amíg minden ország el nem köteleződik az egyik vagy a másik oldal mellett.”
    Ahogy nézem, Svájc még mindig nem akar eléggé elköteleződni..

  6. A háborúk utáni status quo elsősorban a gyengébb és a határmanipulációk által kárvallott országok határait védi a további változtatással szemben, amúgy minden változtatás ellen. A helyzetet bonyolítja, hogy a világ országainak nagy része birodalom amelyek idővel széteshetnek, a mi esetünkben részben esett szét, és emiatt ilyenkor az erősebb entitások is hátrányt szenvedhetnek. Ebben az esetben ez konfliktussal járt és a status quo ebben az esetben is erősíti az egyik felet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.